Baktay Ervin élete és munkássága

Miért éppen Baktay Ervin?

Baktay Ervin Haraszti szülöttje volt, gyermekévei jelentős részét és a nyarakat Dunaharasztin töltötte. A Kis-Duna menti kalandjai nagy hatással voltak kíváncsi, felfedező személyiségének fejlődésére. A város nagy becsben tartja emlékét: főtere, közterei, sőt az ország egyetlen Baktay Ervin Gimnáziuma is róla kapta nevét. Mellszobra is itt található.

A helyiek élő hagyományként mesélik történeteit. Nehéz egy szóval leírni, ki is volt ő: festőművész, orientalista, író, műfordító, világutazó, filozófus, lapszerkesztő, asztrológus, egyetemi oktató – sőt „indiológus indiánként” is emlegetik, utalva indián törzsének alapítására.

Életútja röviden

Baktay Ervin 1890. június 24-én született Dunaharasztin, Gottesmann Ervin Adolf Sándor Alfréd János néven. Már gyermekként érdeklődött a történelem, a színház és az olvasás iránt. Mély hatással volt rá Kálidásza drámája, a Sakuntalá, valamint Buffalo Bill 1906-os budapesti fellépése.

Gimnázium után festőművésznek készült. A Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly tanítványa volt, majd Münchenben Hollósy Simon iskolájában tanult. Ekkor kezdett érdeklődni India iránt. Ebben nagy szerepe volt nővére házasságának Umrao Singh Sher-Gillel, egy indiai tudóssal, akivel Baktay később Budapesten is találkozott.

Az első világháború megszakította művészi karrierjét, és figyelme végleg Kelet felé fordult. Egyre több tanulmánya és fordítása jelent meg.

Utazások, felfedezések és indián táborok

1924-ben barátaival megalapította a képzeletbeli vadnyugati várost, Loaferstownt, ahol a város „seriffjeként” (Hooligan Bucktye) szerepelt a Wild West Zree Meetingeken.

1925-ben hivatalosan is felvette a Baktay nevet. 1926-ban Indiába utazott, ahol portréfestésből tartotta fenn magát. Bejárta Észak-Indiát, élményeit Keleti levelek címen közölte budapesti lapokban. 1928-ban Nyugat-Tibetbe látogatott, hogy Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit kutassa. 1929-ben Dél-Indiába utazott, ám súlyos betegsége miatt haza kellett térnie.

1930-ban a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja lett, majd 1934-től A Földgömb folyóirat szerkesztője.1931-ben megalapította a dunai indiánok törzsét, melynek főnöke lett Heverő Bölény néven. Ettől kezdve minden nyáron táborokat szerveztek a Szentendrei-sziget körüli dunai szigeteken, indián szertartásokkal, hagyományőrző tevékenységekkel. E mozgalom egyszerre volt játék, életfilozófia és a természetközeli életforma iránti vágy kifejeződése.

Tudományos és ismeretterjesztő munkássága

1930-ban a Magyar Földrajzi Társaság tagja lett, 1934-től A Földgömb című folyóirat szerkesztője volt. Fontos művei ebben az időszakban:

• A világ tetején (1930) – nyugat-tibeti útjáról

• India (1931–1932, két kötet)

• Szanátana Dharma (1936) – a hindu világszemléletről

1931-ben megalapította a „dunai indiánok” törzsét, Heverő Bölény néven. Éveken át táboroztak a Szentendrei-szigetnél.

1933-ban bölcsészdoktorrá avatták, 1942-ben több jelentős műve is megjelent: Háromszéktől a Himalájáig, A diadalmas jóga, India szabadságot akar és A csillagfejtés könyve.

Későbbi évei, India művészete

1946-tól a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban dolgozott, ahol az indiai és tibeti-nepáli gyűjteményt rendszerezte. Itt rendezte meg az India művészete (1951) és a Hátsó-India és Indonézia (1953) című tárlatokat.

1956-ban Indiába utazott a Buddha Jayanti kongresszusra. 1957-ben bejárta India múzeumait és egyetemeken is előadott, például Calcuttában és Banarasban.

Főművei és utolsó évei

1958-ban jelent meg főműve, az India művészete, 1959-ben nyugdíjba vonult. Ebben az évben rendezte meg Kőrösi Csoma Sándor emlékkiállítását is. 1960-ban kiadta Kőrösi Csoma Sándor életrajzát, valamint a Rámájana és Mahábhárata feldolgozásait.

1962-ben a londoni SOAS meghívására előadássorozatot tartott India művészetéről és világhírű unokahúgáról, Amrita Sher-Gil festőnőről.

Baktay Ervin 1963. május 7-én hunyt el Budapesten. Halála után jelent meg főműve németül (Die Kunst Indiens, 1963).

A kiállításon látható tárgyak közül a szőnyegen elhelyezett bútorok Baktay Ervin otthonának eredeti berendezési darabjai. Az íróasztal és a kiadványokat bemutató vitrin installációs célokat szolgál.