Baktay Ervin Western játékok emlékhely

A vérbeli ismeretterjesztő, India-kutató, műfordító és művészettörténész dr. Baktay Ervin (1890–1963) tudományos munkásságát a magyar olvasóközönség széles körben ismeri. Kevésbé köztudott, hogy Baktay érdeklődése az észak-amerikai indiánok életére és a 19. századi pionírok, cowboyok „vadnyugati” korszakára is kiterjedt.

Az 1920-as években megjelent western filmek és a „The West” sorozatcímet viselő novelláskötetek hatására – bohém művészbarátaival együtt – tartalmas szórakozást keresett. Baktay kezdeményezésére 1924-ben elhatározták, hogy egy műteremben vadnyugati „Saloon”-t rendeznek be, és abban nagy mulatságot, „Wild West Zree Meeting”-et tartanak.

Nagy átéléssel és játékos kedvvel keltették életre a 60–70 évvel korábbi vadnyugati városok mulatóinak hangulatát. Az összejöveteleken csak a múlt századi pionír korszak stílusos ruházatában és felszerelésével lehetett megjelenni. Kiosztották a „szerepeket”, melynek során Baktayból a „Város” seriffje lett, barátai pedig aranyásókká, cowboyokká, hölgyek damákká, esetleg rosszéletű leányokká változtak át. A siker nem maradt el, és Baktay elhatározta a vadnyugati „Város” örök időkre való megalapítását. A játék, amit létre hívtak, több mint 70 év után még ma is élő hagyomány.

A vadnyugati város és az indián tábor

Baktay és barátai – többségükben szabad foglalkozású emberek – a téli „meetingek” kellemes együttlétét nyáron az általuk annyira szeretett szabad természetben kívánták folytatni. Az észak-amerikai indiánok korábban megismert életformája vonzó volt Baktay számára. Színes egyéniségére nagy hatással volt az indián élet romantikája, színpompás viseletük, ideális életformájuk.

Álmaikat hamar megvalósították. 1931-ben Zebegényben építették fel az első indián tábort, melyet Baktay már mint Heverő Bölény nagyfőnök vezetett. Mellette ott voltak barátai: Nyílhegy, Kis Höröcsög, Bozontos Farkas, Öreg Halász, Csillagtáncos, Kacagó Víz.

A táborban indián motívumokkal díszített kúp alakú sátrakban („tipikben”) laktak, szabad tűzön főztek, ünnepi alkalmakra maguk készítette indián ruhákat öltöttek. A tábori életet szigorú elvek szabályozták: tagfelvétel, „harcos” avatása, ünnepi szertartások, stb., melyeknek mindenki örömmel tett eleget.

A dicső tetteket „tett-tollal” jutalmazta a törzsi Tanács. Ezek a 2–3 hónapig tartó kis anyagi igényű, de annál gazdagabb szellemi örömöket nyújtó táborozások tökéletes regenerálódást nyújtottak a téli városi időszak után.

Irodalmi és közösségi örökség

A harmincas–negyvenes években jelentek meg Baktaynak az észak-amerikai indiánok életéről és az amerikai Nyugatról szóló regényfordításai: *A két kicsi hódi*, *A rengeteg zarándokai*, *A vadon fia*, *Cimarron*, *Bosszú lándzsa emlékezései*, és saját ifjúsági regénye, *A Jancsi nyeregbe száll*.

Baktay Ervin karizmatikus egyéniség volt. Nem csupán megalapítója volt a cowboy „Város”-nak és az indián „Törzs”-nek, de állandó vonzerőt is gyakorolt környezetére. Indián és amerikai indián filozófiájával új gondolatokat sugárzott, melyekkel jóval megelőzte korát.

Hazánkban ma – más társulások keretében is – több százan követik példáját. Munkásságára hamarosan felfigyelt mind a belföldi, mind a külföldi sajtó. Egymás után jelentek meg Baktayról és a western játékokról szóló cikkek, riportok. Így szerzett tudomást Heverő Bölényről és törzséről 1937-ben az Amerikai Indián Szövetség is, mely tagjai közé választotta, és tevékenységét a *saccesem* (főnök) címmel honorálta.

Az emlékhely

A Baktay Ervin alapította indián–cowboy játékokhoz 1943 óta Kisoroszi és környéke adja szigeteivel a természeti hátteret, a község lakói pedig a jó baráti kapcsolatokat.

A kiállítás azoknak a tárgyaknak és szellemi emlékeknek gyűjteménye, melyeket a „Város” és a „Törzs” tagjai, valamint követőik az elmúlt 70 év során saját kezűleg készítettek. Felidézi a nyári táborozások és a téli „saloonbeli” játékok hangulatát. Ezek megőrzése céljából került megalapításra ezen emlékhely